A nyári nagy meleg augusztusra csak ideért. Elviseléséhez pedig sok-sok vízre van szükség. Nélküle nem könnyű kibírni akár egy kisebb bicajozást sem. Egyszer valahol (TV?) láttam, hogy a leghidratálóbb folyadék az nem a sima víz, se nem az ásványvíz, hanem tulajdonképpen a limonádé némi sóval fűszerezve. Szóval víz, cukor, só és citromlé. Persze az arányokra már nem emlékszem. De valószínű, hogy se cukorból se a sóból nem kell sok bele. Ezt csak azért nem értem, mert a neten meg a legrosszabbak közé van sorolva a limonádé. Na most akkor mi az igazság? Kicsit kutakodtam, hogy mi is van akkor most.

Az igazság (?) nem volt messze a limonádétól, mert végül is egy kutatás során azt tapasztalták, hogy egy icipici cukor azért kell a vízbe, viszont pluszban zsír vagy protein (tulajdonképpen a tej) még jobb hatással bír hosszú távon. A második helyezettnek egyébként a tejet írják több helyen, de szerintem nem praktikus azt vinnünk magunkkal, hiszen a pótlása is problémás lehet.

Ami engem illet, hosszabb túránál biztos, de amúgy is maradok a sima víznél. Ugyanis egy nyári napon abból a "csodaszerből" eleget úgy sem tudnék vinni egy hosszabb bringázáshoz. Ha pedig kifogy a vízkészletem, azt könnyen tudom pótolni. Falvakban szerencsére mindig találni működő kék nyomós kutat. És ráadásul ez ingyen is van. Igaz, hogy nem árt tesztelni a vízminőséget, mielőtt lecseréljük a kulacsunkban maradt folyadékot. Mert sose lehet tudni, hogy milyen vizet kapunk ezekből. Én legalábbis így teszek, mielőtt rátöltöm a meglévő maradék vizemre az új adagot. De ha még sem lenne kút, akkor valahol mindig akad egy bolt is. Amúgy én itthon és munka közben is csak sima (szénsavmentes) vizet iszom. Nagyon ritkán szoktam ízesített dolgot fogyasztani. (pl tej alapú italok, üdítők) Régebben (20+ éve) ez pont fordítva volt. De örülök, hogy áttértem a jóra. Abba most nem mennék bele, hogy vannak különféle sport izotóniás italok, mert nem vagyok ezeknek fogyasztója, ezért tapasztalatom és véleményem sincs róluk. Vagyis a véleményem az, hogy számomra felesleges kiadásnak tartom. Illetve mivel a versenyzést sem művelem, így nekem a teljesítmény növelés nem lényeges szempont.

Az biztos, hogy hosszabb távra nagyon fontos magunkkal vinni valamilyen italt és mindig ellenőrizni, pótolni azt. Én voltam már olyan szomjas, hogy egy folyóból (vagy tó? nem emlékszem, de valamilyen szabad strand volt az biztos) akartam inni, mert annyira kiszáradtam. Ráadásul ez külföldön történt és még gyerek voltam. Szerencsére megoldódott a dolog azzal, hogy egy idegen házhoz kopogtattunk be (többen jártunk így) és valahogy elmutogattuk, hogy életmentő nekünk, hogy ihassunk valamit. Kemény volt.